2011 Június 25.-én megrendezésre került a Német Juhászkutya Fajtamentő Alapítvány jóvoltából egy Csodálatos Örökbefogadási nap.

Viszonylag későn tudtuk meg és 1 hét alatt kellett felkészülnünk.Minden erőnket és energiánkat összeszedve,jöttünk,mentünk,intézkedtünk.Pólót,kendőt csináltattunk,éjszakákon át varrás,szórólap szerkesztés és a többi apróság.Az autó csütörtök délután bedobta a törölközőt.Közbejött minden ami közbejöhetett.Késések,félreértések és miegymás.:) Valahogy szombat reggel mégis elindultunk.Ez sem ment simán ,mert 6 óra helyett az egyik autó 7 után tudott indulni.Persze,hogy ebben voltak a kutyák:)

A sok kis bosszantó apróság ellenére csodálatosra sikerült minden és mindenki jól érezte magát. Leginkább a kutyusok. Köszönjük,hogy ott lehettünk. Élmények és képek a videó alatt.

(a galériába a feltöltés folyamatban)

Próbáltam átírni...felesleges! Az igazi szombat esti érzelmeket mi ketten írtuk le!

Íme:

Era:

Egy "picit" kiborított a tegnap... :( ... mert az oké, hogy a leggyönyörűbb, legeslegbájosabb, a legközvetlenebb, legfiatalabb, legvirgoncabb, legszocibb, legeslegeslegcsodálatosabb kutyikkal mentünk -bár nehéz az ilyen, mert mindegyik egy külön egyéniség, mindegyik egy fantasztikum!!! ...10 volt ugye a korlát :( De az az érzés... hogy a kutyusok, akik visszajöttek... milyen érzéssel mentek (?) vissza a kennelekbe, az valami iszonyat!!!!! Nem szégyellem, bőgtem! Újra osztozniuk kell a szereteten, a sétán, a kaján más kutyákkal, nincs egy gazdi, aki CSAK EGYEDÜL VELE FOGLALKOZIK! Mit érezhettek Ők? Gyönyörűek, tiszták, boldogok voltak, hemperegtek a friss szalmában, nem balhéztak a másik kutyival, érezték, hogy most valami nagy változás következik... pár órát utaztak Pestre, szabadon mozoghattak egy ismeretlen helyen, emberek nézegették őket... De nem Őket választották!!! De miért nem? Gyönyörűek, boldogok, egészségesek, kedvesek és hűségesek (nem 2színű, gyarló mocskok, mint az ember)!!! ...majd pár óra elteltével visszakerültek ugyan oda, ahonnan jöttek! Könyörgöm! Az Isten szerelmére! Segítsetek ezeknek az ártatlan kicsi kincseknek gazdit találni!!!!!!!!!!!!!

Éva:

hmm....én is bőgtem.....jó illatúan,álom 2 nap után,csóválva megélt percek után, megálltunk a menhely előtt és mind olyan "miért jöttünk vissza?" tekintettel,sorsába beletörődve behúzott farokkal landolt a kennelekben.A többiek ugrottak rá és szagolták a milliónyi új illatot,gyűjtötték az infót a rég elfelejtett jobb világról.Ügyes,aki tisztán, hanyatt fekve szinte dorombolt most egyszerűen kitépte magát a kezemből és elrohant....de rájött ,már bent van....újra bent és a menhely kerítése,a kinti kutyák....nah nem....inkább a szűk kennel .....Mini Bella akivel Cinti km-eket rohant le ....aktív volt egész nap( A nagymester tanítványa :) )Beraktuk és elbújt a ház mögé....Fortuna aki játszott a tiszta szalmában és érdeklődve figyelt az úton ,játszott egy keveset a kíváncsiskodókkal és csendben jött hazáig ,szinte megdöbbent amikor beraktam a régi kennelbe és 8 ovistársa szaglászta.Farkát behúzva ,fejét lehajtva ment volna onnan de körbevették és csak szagolták a többiek....Pepita körbenézett,majd újra fel és megfordult:( Közben ezerszer csörgött a telefon és "nem tudom megtartani" meg " idefialt a kóbor kutya"...akinek tudja a család a nevét és nem mellesleg a kutya hallgat is rá....hívások!

Era: